(Cseh Tamás - Bereményi Géza) Mert robog a HÉV Pomázról Pestre, robog a HÉV és hozza Beát. Bizony a Bea, a Bea bejáró, Pomáz-Pest között ingázik tehát. Homlokát rányomja sokat az ablak üvegére Bea, bá-bá-bámul, hogy fut a táj. A dal negyedéhez elért, megismertük Beát, ismerjük a HÉV-et és Pomázt, hát ismertessük, mi bántja Beát, mi a baja. Beának baja, hogy Pomáztól Pestig, Pest és Pomáz között csak úgy, egymaga mindig, sejtelme sincsen, hogy létezem, plusz én se Beát, a bejáró Beát még véletlenül sem ismerem. Robog a HÉV. Felénél vagyunk a dalnak, tudjuk, hogy Bea nélkülem él, tudjuk, hogy ezért nem boldog, tehát e dal látszólag még egyszerü dal. De menjünk csak tovább, s nézzük meg Beát, mint cseppben a tengernyi tragédiát. Ugyanis Bea nemcsak engem nem ismer, hanem még számos személyt és számos egyéb, és számos egyéb, nagy horderejü sok eseményt. Bajban van Bea, tájékozatlan, s viszi a HÉV, ott ül egymaga. Vége hát úgy van a dalnak, hogy Bea alulinformált marad, ingázik ide és oda, és alulinformált marad. Formált marad. Bizony Bea, a Bea bejáró, bá-bá-bámul, hogy fut a táj. S így vagyok én is, be-be-bejáró, ki bá-bá-bámul, hogy fut a táj. És így van mindenki, be-be-bejáró, bá-bá-bámulunk, miért fut a táj. Transcribed by IITI
Desiré Beája Sözleri, AkorMerkezi.com'da yayınlanmıştır. http://www.akormerkezi.com
İçerik Kısa Linki:
Beğendiniz mi? Desiré Beája Sözleri sayfasını Şimdi paylaşın: