(Cseh Tamás - Bereményi Géza) Egyszer falun biciklipedált tapostam én, s a vázon egy kitelepített lány ült. Lejtön lefelé, a lány neve Annamari, vidám volt, bár sokat szenvedtek. Én meg fiú, aféle klottgatyás fiú, a höségben nyomtam a pedált és egymásba folytak a fák, mi külön volt, mind összement, az osztályharc egy biciklin megszünt s én vázon egy gróflánnyal azonnali hatállyal békét kötöttem egy összefolyt világgal. Fegyverszünet. Mi külön volt, mind összefolyt. Osztálykülönbségek útszéli fákként. Tapostam a pedált, szememben ugrált a vidék, egy kitelepített gróflánnyal, neve: Annamari. Egymásba folyt, egy száguldás összehozta mind, mi külön volt, s az ember nem hitte el, hogy Annamari, a napozós Annamari veszélyt hoz, mitöl úgy óvott családom, hogy csak titkon volt szabad ööt látnom, s az ócska kerékpáron, övele elszállnom, elszállnom, elszállnom, elszállnom. Minden fölött, egy világ fölött így szálltunk el Annamarival három percig, elfelejtettük, hogy ö, azt, hogy ö melyik, s azt, hogy melyik, s azt, hogy melyik vagyok én, ahogy a fák is mind összefolytak. Azóta is szememben összefolyik mi külön van... Transcribed by IITI
Fegyverszünet Sözleri, AkorMerkezi.com'da yayınlanmıştır. http://www.akormerkezi.com
İçerik Kısa Linki:
Beğendiniz mi? Fegyverszünet Sözleri sayfasını Şimdi paylaşın:
Fegyverszünet Sözleri için Komoçotoko'dan Gelenler